[ Pobierz całość w formacie PDF ]
misszumokra k�nyszer�tette. A harmincasok magyars�g�ban
�pen ez�rt akarva, nem akarva sok a de�k ferenci von�s. Nem
teljes, csonka magyars�g ez. Ez�rt �rzi mag�tól idegennek a
sz�z sz�zal�kos nacionalista �s a szocialista egyar�nt. Mintha a
magyar sors arra szemelte volna ki Qket, hogy a nemzeti �s
szoci�lis gondolat szint�zis�t teremts�k meg �s hagyj�k �r�-
k�l az ut�nok j�vQknek.
K�rd�s azonban, hogy k�pes lesz-e v�jjon ez a nemzed�k
erre a feladatra?! Mai �llapot�ban semmi esetre sem. Az emberi
�letben ugyanis a f�rfikor a produkt�v idQszak.. Ennek a nemze-
d�knek a kiskor�s�g�t viszont kollektive hosszabb�tott�k meg.
Itt van a magyar�zata annak, amit idQsebb b�r�lói oly elQsze-
retettel h�nynak a szem�re, hogy t. �. �nzQ, csak a saj�t ba-
j�val t�rQdik a k�z�ss�g� nem �rdekli. A gyermek a leg�nzQbb
teremt�s a vil�gon. Apja hitelezQjek�nt sz�letik �s �let�nek elsQ
fele a legtiszt�bb egoizmus jegy�ben folyik le. M�g test�t fel
nem �p�tette, kenyer�t ki nem verekedte, nem t�rQdik a k�zzel.
A keny�rcsata megv�v�sa ut�n j�n az asszony�rt való harc. Volta-
k�pen ennek is az �n�rdek a mozgató rugója; szeretQnkben
magunkat szeretj�k, Csak midQn megvannak a keny�r �s asszony
k�vetkezik el a gyermek, az utód, szóval a m�sokról való gondos-
kod�s. A b�lcsQ jelentQs�ge a t�rsadalmak �let�ben �pen abban
rejlik, hogy az emberi �letnek ebben a szak�ban m�r nem az ego-
izmus a mozgató rugó. A gyermek t�pl�l�sa, felnevel�se heroizmust,
sokszor aszketikus lemond�st k�vetel, az utódon, a gyermeken
�s csal�don kereszt�l kapcsolódik az egyes a t�rsadalomba.
A harmincasok helyzet�t egyetemes magyar szempontból
k�l�n�sen az teszi tragikuss�, hogy k�z�l�k a legt�bb, mond-
hatnók a kilencven percent m�g mindig a keny�rharcot v�vja,
az asszonyig sem jutott el, m�g kev�sbb� a gyermekig. Ez�rt
egoist�k.
Ez az egoizmus teszi fog�konny� Qket a szocializmusra, a
marxizmus alapj�n szint�n egoizmus, csak m�sf�lek�ppen fogal-
mazott materialista alapon �lló egoizmus.
A k�vetkezQ jegy az ifj�s�g arc�n a kollektivizmus; ez
a genar�ció minden m�s elQzQj�tQl f�ggetlen�l t�rsas�gokba t�-
m�r�lt. A gyenges�g szolidarit�sa hozta l�tre ezeket a t�rsas�-
gokat. De az alapj�ban individualista magyar pszih� most sem
tagadta meg mag�t. Az idQrendben elsQ �s ma is mqk�dQ
Bartha Miklós t�rsas�g t�rt�nete a legcsattanóbb bizony�t�k erre.
A t�rsas�g megalap�tói elQtt az a c�l lebegett, hogy a progressz�v
gondokod�s� kereszt�ny ifj�s�g legjobbjait t�m�r�tik egybe, mq-
k�d�si teret ny�jtva mindenkinek s mintegy kollektive t�rik
89
�t azt a frontot, amit egyenk�nt megv�vniok nem siker�lt. �m
erre a c�lra mindenek elQtt rosszul volt megv�lasztva a t�rsas�g
c�ge. Bartha Miklós �zig-v�rig nacionalista �s kozervat�v publi-
cista volt, nem volt fair elj�r�s a neve alatt startolni egy olyan
nemzed�knek, amely nem volt vele mindenben egy v�lem�nyen.
�s a bek�vetkezett kudarc legfQbb ok�t ebben, t. i. a t�rsas�g
homogenit�s�nak hi�ny�ban kell keresn�nk. H�rom ir�ny k�z-
k�d�tt egym�ssal a t�rsas�gon bel�l; egy szocialista, egy nem-
zeti szocialista �s egy fascista. A szocialista csoport volt a leg-
kisebb, de mert a t�rsas�g spiritus rektora �s a t�rsas�g idQ-
szaki folyóirat�nak finansz�rozója vezette Qket, kifel� minden
v�rv�r�snek l�tszott, holott valój�ban rózsasz�nq sem volt. A
harc a szocialista frakció kil�p�s�vel v�gzQd�tt. A mai Bartha
Miklós t�rsas�g mindenesetre homogenebb a r�gin�l, sQt Bartha
Miklóshoz is k�zelebb �ll. �jj�sz�let�s�hez m�gsem fqzhetQk
v�rmes rem�nyek. A t�rsas egyes�letekn�l is �gy van, mint a
t�rsas�gi nQkn�l, zajos m�lt nem jó aj�nlólev�l a j�vQt ille-
tQleg.
Mintha a Bartha Miklós t�rsas�g sorsa az eg�sz gener�ciót
p�ld�zn�. Pedig ez a nemzed�k nem volt �rt�ktelen, volt benne
nagy adag sz�vóss�g, cicoma mentes egyszerqs�g �s illuziótlan
józans�g is. Es az ut�nunk k�vetkezQ nemzed�k m�g jobb,
legal�bb is tud�sban, mert ezek nem a h�bor�s k�z�piskol�t
�s forradalmi �vek egyetem�t j�rt�k. Ezekre is hasonló sors
v�r?
Heroikus elsz�n�s megv�lt�st hozhatna. Ha nem is min-
[ Pobierz całość w formacie PDF ]
